Aláírta ma Kijevben Petro Porosenko ukrán államfő azt az alkotmánymódosítást, amellyel bekerült az alaptörvénybe Ukrajna törekvése az EU- és a NATO-csatlakozásra és amelyet 2023-ig meg is kell kezdenie az országnak. A ceremónián Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is beszédet mondott és kemény üzeneteket fogalmazott meg azon uniós tagállamok felé, amelyek esetleg akadályoznák az ukránok uniós és NATO-közeledését.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Szerda este megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói között a digitális szerzői jogokról, amelynek értelmében az alkotók, újságírók jobb tárgyalási pozícióban lesznek az internetóriásokkal szemben. Fontos egyúttal, hogy a szerzői jogi szabályzás a szólásszabadságot továbbra is fenntartja.
Az előttünk álló hét ismét kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen irányt vesz a Brexit-história, hiszen szerdán Theresa May brit kormányfő bemutatja a parlamentnek a tervét, és erről, illetve a módosító indítványoktól csütörtökön szavaznak is a képviselők. A procedúra akár úgy is alakulhat, hogy beszorítja a parlament Mayt abba az irányba: ha két héten belül nincs elfogadott Brexit-megállapodás, akkor halasszák el a március 29-re tervezett brit kilépést. Ez nyilván fájna a kormánypárt keményvonalas Brexit-táborának is, így még az sem kizárt, hogy végül beállnak May mögé és rábólintanak arra a tervre, amit eddig hevesen elleneztek. Az alapeseti forgatókönyv azonban mégiscsak az, hogy a Brexit végső formája és bekövetkezési dátuma most sem derül ki teljesen, így az igazi izgalmak március végére maradnak.
Rendkívül éles kirohanást intézett ma az Európai Tanács elnöke azok felé, akik szerinte átgondolatlanul szorgalmazták anno a Brexitet és most már úgy látja, hogy a brit kilépés visszafordíthatatlan, meg fog történni.
A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva - írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján. A német nagykövet fenyegetése szerint ezt a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor majd a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteiről és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak. A Portfolio megítélése szerint az ügy azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés végső elfogadása és így a jogállamisági kritériumokról a döntés végülis a 2020 második felében esedékes német EU-elnökség idején születik meg. Ha viszont nem is húzódik addig az ügy, a német befolyás akkor is kellemetlen helyzethez vezethet Magyarország számára a 2020 utáni EU-pénzek terén.
Bár az EU számos vezetője lényegében lesöpörte a Brexit-megállapodás és benne az északír-ír tartalékmegoldás újratárgyalási próbálkozását, amire a brit parlament tegnap felkérte Theresa Mayt, mégis úgy tűnik, hogy a következő napokban ebbe az irányba akar tovább haladni a brit kormány. Erősen kérdéses azonban, hogy a Brexit-megállapodás vitatott részében érdemi változást tud elérni addig, amíg fel nem ad valamit a kilépés eddigi feltételeiből. Amíg ez nem történik meg, várhatóan folytatódik a belpolitikai káosz, az idő múlása miatt pedig egyre nagyobb az esélye, hogy vagy a megállapodás nélküli kizuhanás (no-deal Brexit), vagy a március 29. utánra eltolt brit kilépés forgatókönyve valósul meg.
Pillanatokkal azután, hogy a brit parlament alsóházának többsége megszavazta azt a módosító indítványt, hogy le kell cserélni az északír-ír tartalékmegállapodást a Brexit-megállapodásban, azt üzente az EU elnökének, Donald Tusknak, a szóvivője, hogy az (és az egész Brexit-megállapodás) nem tárgyalható újra. Ugyanezt a határozott üzenetet küldte közleményben az ír kormány és a francia elnöki palota is.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács politikai megállapodást kötött az Európai Bizottság javaslatáról, amely következtében a határokon átívelő tranzakciók az egész Európai Unió területén olcsóbbá válhatnak. Az elfogadott új szabályok a határokon átívelő kártyás fizetések devizaátváltási díjairól is teljes transzparenciát írnak elő.
Politikai megállapodást értek el az Európai Parlament és az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Ausztria tárgyalói az európai nem teljesítő hitelek további kezelését célzó, az Európai Bizottság által márciusban benyújtott javaslatokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.
Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat tervezetéről - jelentette be csütörtökön a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Spanyolország nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) szabályozó megállapodás-tervezetet, ha az jelenlegi formájában marad, és nem tisztázzák benne Spanyolország és Gibraltár jövőbeli kapcsolatát - mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a The Economist című brit gazdasági lap madridi fórumán kedden.
Támogatásukról biztosították a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetét hétfőn a bennmaradó európai uniós tagállamok szakminiszterei a brüsszeli ülésen.
A ma reggeli tárgyalás után azt állapította meg az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, hogy jelentős előrelépés történt a brit uniós kilépés ügyében, ezért összehívja jövő vasárnapra, november 25-re az EU 27 állam- és kormányfőjét - jelentették be ma reggel Brüsszelben.
Az Európai Parlament mai szavazási eredményeit csak véleményként veszi figyelembe az uniós tagállamok szakminisztereiből álló Európai Tanács, így tehát nincs még arról szó, hogy temetni lehetne az EU-ban legmagasabb, a 25%-ra javasolt felső korlát feletti 27%-os magyar áfakulcsot.
Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.
Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.
Az Északi Áramlat két új gázvezetékének megépítésére irányuló beruházás leállítását sürgette hétfőn Brüsszelben Petro Porosenko ukrán elnök az EU-Ukrajna csúcstalálkozót követően. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azonban közölte, több uniós tagállam is markánsan más álláspontot képvisel az ügyben és keresztbe fekszik annak, hogy tárgyalási mandátumot adjanak az Európai Bizottságnak - írja a BruxInfo. Bár Tusk nem nevezte meg a tárgyalásokat blokkoló országokat, nem nehéz kitalálni, hogy Németország is közöttük van.
Elfogadta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a jogilag nem kötelező érvényű, de mégis erős üzenetű állásfoglalást, amely szerint a lengyel jogállamisági helyzet "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában". Éppen emiatt az állásfoglalás üdvözli, hogy az Európai Bizottság már decemberben elindította Lengyelországgal szemben az addig példátlan 7-es cikkely szerinti eljárást. A testületnek alapvető kifogásai vannak a lengyel jogállamisági helyzettel és a bíróságok korábbi átalakításával szemben és módosításokat kér a lengyelektől, amelyekre március 20-ig adott határidőt.
Az EU állam- és kormányfői tanácsa elnökének körei arra számítanak, hogy nagyjából 22-23 tagállam a mostani 1%-nál nagyobb EU-s közös költségvetést szeretne 2020 után, míg az erről szóló egyeztetések február 23-i körében az osztrákok, hollandok, dánok, svédek és esetleg a finnek ennek elutasítására készülnek - írja a helyzetet összefoglaló cikkében a Bruxinfo. Lényeges, hogy a Magyarországnak is kényes kérdés, az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése, elvileg nem kerül elő a vitán, de később még ez a feltétel is előjöhet, igaz nem a büntetés az igazi cél vele.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
